Lüdércnyomás, Ördögszekér, Torokcsavar: regények a könyvesblogon

Kortárs szerzőktől a klasszikusokig számos regény jelent meg tavaly az erdélyi magyar könyvkiadóknál. Az Erdélyi Híradó Kiadó például Demeter Szilárd Lüdércnyomás című kötetével jelentkezett, amely a tanítóképzős diákok mindennapjairól szól. “…hogyan lehet egy „bent” történetét úgy elmondani, hogy az a „kint” számára is jelentéses legyen? A „bent” ebben az esetben egy iskola közössége egyrészt, másrészt pedig egy generáció – bizonyos értelemben egy alapító nemzedék. Mindkét „bent”-nek megvannak a maga alaptörténetei és nyelvjátékai. Ezeket kellene úgy megmutatni, hogy átjárhatóak legyenek a határok „kint” és „bent” között.” – írja a könyvről Balázs Imre József a Helikonban.

Gergely Tamás Torokcsavar című regénye a Bookart Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A szerzőt az emigránsi lét problémái, a kivándorolt ember identitásának mivolta foglalkoztatja – egyáltalán nem avatatlan szemlélőként, hiszen maga is Svédországba emigrált 1987-ben. “Nem könnyű olvasmány a Torokcsavar, de már a cím sem ígéri a könnyűséget. Az pedig, ami a cím után van, még a reményt is szétfoszlatja. Aki meg akar küzdeni vele, annak a nyelvvel, a könyv nyelvével is vállalnia kell a küzdelmet.” – írja Demény Péter az Élet és irodalomban.

Az újra kiadott klasszikusok között van Makkai Sándor történelmi regénye, az Ördögszekér, amely a Kriterion gondozásában jelent meg. Főhőse Báthory Anna, a 17. századi magyar boszorkányperek hírhedt alakja, akinek történetén keresztül Makkai hiteles leírást nyújt a korabeli erdélyi közéletről. “Az Ördögszekér bátor elgondolású, cingár skrupulusoktól ment könyv. Nem ijed meg a bűn méreteitől, nem nyírbálja hőseit a kispolgárok aggályaihoz. Aki ezt a könyvet elgondolta, annak volt érzéke a héroszi iránt. A Báthory-család századok érlelte kiválóságát és hisztériáját akkumulálta föl az aránytalanul fölnövő Báthory Anna temperamentumába, hogy ezt az indulat söpörte csodálatos gályát egy durva kor szirtjein zúzza rapityává. Amit a könyv elbeszél: az emberfölötti ember társadalmon kívüli pogánysága.” – írta a könyvről Németh László 1927-ben, a Nyugatban.

Az erdélyi magyar könyvkiadók gondozásában frissen megjelent összes regény megtalálható a Regény kategóriában.

Lüdércnyomás, Ördögszekér, Torokcsavar: regények a könyvesblogon bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Oláh Anna hozzászólása:

    Egyetemista éveim nagy élményei közé tartozott, ha szembe jött velem az utcán Kolozsvár nagy személyisége – Péterffy Gyula. Mi is a háta mögött összesúgok közé tartoztunk. Aztán feleségül vette gyerekkori jó ismerősömet, ma már barátnőmet – Medgyessy Évát.
    Budapesten – ahol ma mindketten lakunk – részese lehettem –a szó szoros értelmében– a kötet “kiforrásának”. Medgyessy Éva kötete műfaját tekintve behatárolhatatlan. Informatikusként egy olyan adatbázisnak tekintem, amely személyes emlékirat, politikai korkép, dráma-, színház- várostörténet, emberi sorsok, kapcsolatok, szokások tárházának számtalan pici, színes kockájából kirakott óriási mozaik, ami a kolozsvári színház kulisszái mögött alakult a legsötétebb években, és csak kevesek számára volt látható, tapasztalható.
    Tehát mindennapos tanúja lehettem annak a szellemi erőfeszítésnek, ahogy az emlékező egykori feleség, számtalan híres színész és rendező munkatársa próbálta egyben tartani – a “csúszós” politikai körülmények, a fűtetlen színpadok világában zajló – eseményeket, vagyis a kötetet, úgy, mint a magerő az atommagot.
    Ő nem egy csendes magányba vonult remeteként ült le az első üres lap elé, hanem egyedülálló kenyérkereső családfőként, két végzős egyetemista gyermeke mindennapi gondjaival is meg kellett küzdjön. Újságíróként pedig a lapzárták, családfenntartóként az érkező fizetési csekkek nyomasztották közben, valamint édesanyja betegsége (akit a könyvbemutató előtti napon temetett el). Ezek dacára emlékezete olyan távlatokat volt képes átfogni térben, időben, elhangzott szövegekben, emberi találkozásokban, ami számomra azt igazolta, hogy érzelmei, gondolatai, szavai, ereje és a végső mű mögött ott állt a kötet főszereplője –ezúttal rendezőként, méghozzá a legnagyobbak közül való.

    javított változat
    Oláh Anna

Hozzászólás a(z) Oláh Anna bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.