A hegesztéstechnikától Aranka György munkásságáig számos tematikájú tudományos mű található meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kínálatában. Az 1859-ben alapított egyesület (melynek munkássága 1949 és 1990 között szünetelt) szakosztályainak tevékenysége, és ezzel együtt kiadványaik tematikája a tudomány összes ágazatára kiterjed a bölcsészettől, történelemtől kezdve a természettudományon, orvostudományon át az informatikáig.
Friss kiadványaik közül az egyik legismertebb az Egyed Ákos nyolcvanadik születésnapjára megjelentetett emlékkönyv, amelyben 45 tanulmányt gyűjtöttek össze azokból a témakörökből, amelyek iránt az ünnepelt érdeklődik. Az EME elnökét akár modern kori polihisztornak is tekinthetjük, hiszen érdeklődése és munkássága a mezőgazdaságtól a történelmen át a politikáig, filozófiáig, vagy éppen a gasztronómiáig számos területre kiterjed.
Ennek megfelelően a tanulmányok témái is rendkívül változatosak: egyháztörténetről, Bethlen Gábor udvarának konyhájáról, a 18. századi Háromszék népességi viszonyairól, a méz, viasz és faggyú szerepéről a 16-17. századi kolozsvári árukivitelben, illetve egy 17. századi török deák válóperéről is lehet olvasni a kötetben.
A Műszaki Tudományos Füzetek sorozat legújabb két kötete a hegesztéstechnikával foglalkozók vagy ismerkedők számára lehet hasznos. Bagyinszki Gyula és Bitay Enikő az első, Eljárások és gépesítés alcímű kötetben a hegesztéssel foglalkozók alapismereteit alátámasztó, bővítő elméleti és gyakorlati tudástárat állított össze és rendszerezett. A
második, Berendezések és mérések alcímű kötetben a különböző berendezések alapelvét, felépítését, működését ismertetik, elsősorban az ív- és ellenálláshegesztésre koncentrálva.
Több kötettel bővült az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozat is: Varga P. Ildikó például a Hiisi szarvasától a csodaszarvasig című kötetben a Kalevala magyar fordításaival foglalkozik. A könyv hiánypótlónak is számít a maga témakörében, hiszen ez az első olyan kutatás, amely kimondottan a finn eposz magyar fordításait vizsgálja. Az olvasó megismerkedhet a fordítók által alkalmazott stratégiákkal és megoldásokkal, de egyúttal a különböző fordítások fogadtatásával is. Az első (teljes) fordítás 1871-ből, Barna Ferdinánd tollából származik, az utolsó, ötödik 1987-ből, Szente Imrétől.
A kiadó összes friss kötete megtalálható az Erdélyi Múzeum-Egyesület kategóriában.
SZÓLJ HOZZÁ!