Az orosz orvos hagyatéka, Kovács András Ferenc hangján

Kovács András Ferenc, azaz KAF jó néhány alteregóval ajándékozta már meg az (erdélyi) magyar irodalmat: Jack Cole, Lázáry René Sándor, Kavafisz, Qintus Aemilius Fabullus, Bogyó Bandi vagy Fu An-Kung mellé most egy orosz szerző, Alekszej Pavlovics Asztrov társult. Asztrov először 1998-ban, az Adventi fagyban angyalok című kötetben jelentkezett 14 verssel, most azonban önálló könyvet kapott – az Alekszej Pavlovics Asztrov hagyatéka közel hatvan költeményt tartalmaz.

Asztrovról továbbá azt érdemes tudni: nevének kezdőbetűiből az APA olvasható ki, utalásként Kovács Ferencre, akinek KAF a kötetet ajánlja, az Asztrov és a Pavlovics pedig egyúttal Csehovra is utal. Orosz orvos volt, aki megjárta a Gulágot, többször élt kényszerlakhelyen, és ismeretterjesztő műveit soha nem adták ki – hosszú élete 1894-től 1985-ig tartott. Mindez a Bookart kiadó gondozásában megjelent kötet kolozsvári bemutatóján derült ki a hétvégén, ahol Láng Zsolt beszélgetett a költővel.

Kovács András Ferenc és Láng Zsolt

Asztrov azonban nem az egyetlen orosz alterego az erdélyi magyar irodalomban: ott van máris Vaszilij Bogdanov (azaz Bogdán László), akit áttételesen szintén KAF teremtett, hiszen neki dedikálta egyik versét. Vagy Al. Nyezvanov, alias Király László. „Egyre több orosz költő lesz, egyre kevesebb erdélyi magyar. Rajtunk keresztül beszélnek olyan emberek, akik nem jutottak szóhoz” – summázta Kovács András Ferenc.

Abban, hogy Asztrov kiteljesedhetett, nagy szerepet játszott KAF mintegy tíz évvel ezelőtti, oroszországi útja is. „Meghatározó élmény volt, másféle tapinthatóság, másféle tudás kapcsolódik ehhez a kötethez” – mondta a költő. Hozzátette, a kötettel valamiféle emlékművet szeretett volna állítani – talán az édesapjának, talán magának a hallgatásnak.

Láng Zsolt biztatására a költő megfogalmazta azt a kérdést is, amit saját magának tenne fel egy hasonló rendezvényen: hogy a sok szerepjáték nem hagyja-e olykor magára az embert? És egyúttal válaszolt is önmagának: a költőnek írás közben magánya van, de soha nincs egyedül. „Az ilyen beszélgetések majdnem fölöslegesek – fogalmazta meg Láng Zsolt. – Az ember sok kérdést talál a versekben, és sok választ magában. De közben egy-egy ilyen beszélgetés sok fölösleges réteget lehámoz az irodalomról.”

Ugyancsak Láng Zsolt volt az, aki a Bookart kiadó idei terveit ismertette: számíthatunk prózakötetre Szabó Róbert Csabától és a most induló Márton Evelintől, illetve Mircea Cărtărescu Sárkánylexikon című írására Szőcs Géza fordításában. Megjelennek majd Ludwig Hohl svájci író elmélkedései A munkáról, a halálról címmel (Hajdú Farkas-Zoltán fordításában), és Jack Holland Nőgyűlölet című műve Vallasek Júlia fordításában.