Boda Edit rejtőzködő költészete

Boda Edit Apokrif töredék című verseskötetét mutatta be a Mentor Kiadó a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban. A kiadó szorgalmazta a szerző második könyvének megjelenését, tekintettel arra, hogy különleges – törékeny és titkokat rejtő – lírával állunk szemben. A verseket Gálfalvi Ágnes és Szőcs Katalin, a Mentor Kiadó szerkesztői elemezték, Boda Edit és a közönség jelenlétében.

Gálfalvi Ágnes rövid felvezetőjét követően Szőcs Katalin olvasott fel egy verset, majd részletesen méltatta a kötetet. A szerkesztő utazásnak nevezte a versek értelmezési folyamatát, amelynek során sejtelmes, titokrejtő tartalmakkal találkozott. Apokrif és töredék – mint egy emléket, rekonstruálni kell a vers valóságát, annál is inkább, hogy a költő gyakran elhallgat, takarékoskodik a szavakkal, nem mond ki dolgokat. Boda Edit saját képi világával helyettesíti a szavakat, szinte szétfejthetetlen a szövegtartalom és a festmények közötti összefonódás.

A versek bibliai és mitológiai motívumokat rejtenek, a transzcendens jelenünk részévé válik. Az örökkévalóságot előhívó, tömény lírában többször felbukkan a “mag” – cseresznyemag, amely a védettség, reménység, újrakezdés fogalmait hívja elő az olvasóban.

Boda Edit szerint az első kötet óta a szavak koptak, maradnak a képek, mintha a versek egyre rövidebbé válnának. További alkotásai között gyermekverseket és rövid prózát is találunk.

Gálfalvi Ágnes kiemelte a női költészet fontosságát, nőként írni talán egy kicsit mindig más, gyerekek, vagy egyéb sürgető teendők mellett. Boda Edit számára viszont természetes folyamat az írás, a közönség sorából bekapcsolódó Szilágyi Júlia pedig egy tehetséges ember megnyilatkozásaira hívja fel a figyelmet.

Visky Anna