Holtak szigete

Gerhard Meier

1977. november 11-én, Márton napján Baur és Bindschädler,
a két régi barát szokásos szombati sétájára indul a svájci
Oltenben. Szinte végig Baur viszi a szót, felidézi emlékeit szülőfalujáról,
Amrainról. A mesélés során múltból származó képek
bukkannak elő és ékelődnek a történet szövedékébe,
behatolnak a már felidézett képek közé, létrehozván a lélek
kiállítótermét. Nyelvi köntösbe öltözött képek rajzolják ki a
séta útvonalát, az utcanevekre rárakódó múltat, az elmesélés
által mintegy közterületté váló személyes időt. Egyes kitüntetett
elemek, motívumok ismétlődése, néhány alapjelenet
révén a regény végére aztán összeáll a teljes kép, amely mégis
átmeneti és hiányos csupán. És az olvasóra vár, hogy kiegészítse.
„Titkos összhang, medréből kilépő párbeszéd és hallgatás …
A két szereplő kapcsolata lépésről lépésre szellemül át, egyik
ismétléstől a másikig. Ami egykor esemény volt, Baur előadásában
nyelvvé változik, hogy végül rögzüljön, megőrződjön
Bindschäedler hallgatásában.”
(Neue Zürcher Zeitung)

• Fordította: Bán Zoltán András
• ISBN: 978-606-8351-11-7