“Történetek. Napok. Egy csapat. Szívek mellkason belül és azon túl. Évszakok. Együtt kelünk, együtt halunk. Izzadunk, futunk, magozunk. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11. Egy futballcsapat” – röviden ezzel a kivonattal lehetne összefoglalni Dimény Lóránt Tizenegy c., a Bookart Kiadónál megjelent kötetét, amelyben a kilencvenes évekbeli marosvásárhelyi lakótelepi élettörténetek kapnak formát.
Dimény Lóránt kötete egy külvárosi, harmincas-negyvenes éveiben járó férfi hétköznapjaiba enged betekintést, aki megkeresi a “tizenegy”-et, azt a focicsapatot, akikkel a rendszerváltást követően játszott. A kötet első részében a szereplőket ismerjük meg, románokat (Ghicu), magyarokat (Sántha Ferenc), vagy éppen kevert nemzetiségűeket (Kálmán Mircea, Székely Ioan Árpád), a második részben pedig, amely “Az élet” címet viseli, az együtt töltött idő, a felkészülés kap hangsúlyos szerepet, hogy aztán a végén a csapat megütközzön az “istenekkel”.
Szürke világ ez, a leszegényedett lakótelepek jól ismert tartozékaival: kocsmával, autószerelő műhellyel, állattokkal, és a különböző kétes figurákat összehozó Grunddal, a focipályával. A könyvben marosvásárhelyi helyszínek is felsejlenek, mint például a Bolyai tér és a Pandúrok út is. A Tizenegy szereplői feketén üzletelnek, hirtelen felszívódnak, majd megint megjelennek, hogy aztán a focicsapatban, mint valami szent bandában, folytassák az ügyleteiket. Bár a szereplők nevei teljes mértékben a képzelet szüleményei, azért személyiségük tekintetében a valóságból táplálkoznak és jellegzetesen vásárhelyi figurák.
Nem az első focis könyv ez, de talán az első igazi erdélyi focis könyv. Saját bevallása szerint a szerző nem a tematikára élezte ki a könyvet, bár számított ennek kihatására. Nem is szentelt különösebb figyelmet a foci-irodalom felkutatásának, mielőtt írni kezdett volna, őt Bodor Ádám, Kukorelly Endre, Garaczy László inspirálta, időnként pedig a Kell egy csapat c., Sándor Pál által rendezett film villant fel a fejében.
Az irodalom minden: ez alól a foci sem kivétel – vallja Dimény Lóránt.
Visky Anna
SZÓLJ HOZZÁ!