Tíz mondat a többarcú Janusról

(Orbán János Dénes: A költő, a ringyó és a király. Janus Pannonius apokrif költeményei. Magyar PEN Club, Budapest, 2014.)

Szín: hússzín
Szó: mentulafa
Ennivaló: diákmenü
Film: American Pie
Zene: Hobo Blues Band – Középeurópai Hobo Blues II.

1. Villonnal és Borgesszel felturbózott Janus Pannonius: első hallásra talán meredek, de van hozzá fogódzó, hiszen Villon és Janus Pannonius három év eltéréssel születtek (1431 illetve 1434), Borgesnek pedig van egy verse, amelyik az Al primer poeta de Hungría címet viseli, s egy megnevezetlen régi poétáról szól.

2. Magyarul Villont Faludy György tette igazán legendássá, átszűrve őt Bertolt Brecht korabeli pimasz hangnemén és parodisztikus dalain, Christian Morgenstern fekete humorán, Jack London és Chaplin csavargómítoszán: Faludy apokrif Villon-kötete nem csupán Villon verseire, hanem legalább annyira a versekből nem feltétlenül evidens Villon-életrajzra, és főként egy jól kitalált Villon-imázsra épült – és bestseller lett.


3. Janus Pannoniushoz valamivel kevesebb út vezet, legalábbis ami a populáris kultúrát illeti: leginkább a pajzán verseinek alaphelyzetei, illetve iskolatársait heccelő gúnyos fricskái azok, amelyek az Amerikai Pite kultúrája felől is megragadhatóak – némi áttétellel azért számolni kell persze.

4. Orbán János Dénest eredetileg a pajzán epigrammaköltő érdekelte, ezt már egy 2012-es interjújából tudjuk tőle, az a fiatalember, akit fékevesztett, bulizós, élvhajhász életmód jellemez, de akinek az élet habzsolása mellett azért a tanulmányaira is jut ideje (ez a motívum amúgy Faludy Villonjának is fontos része, lásd pl. a Könyörgő ballada szegény borissza Jehan Cotart lelkéért, A testamentum).

5. 2014-es kötete, A költő, a ringyó és a király elsősorban erre a Janus-arcra épül, ez kétségtelen, Gyulai Líviusz metszetei pedig létrehozzák a vizuális kapcsolást Faludy Villonja felé, hiszen annak klasszikus kiadásait is hasonló hangulatú, 1500 körüli metszetek illusztrálták.

6. De van egy másik motívum a könyvben, amelyik a kortárs populáris kultúra felől talán még fontosabb: az összeesküvés-elméletek rejtett történelem-poétikája, a történelem győztesek általi meghamisítása, a besúgás és megfigyeltség lélektana, a hatalommal rendelkezőkhöz fűződő viszony alulnézete – ezt Tarantino gengszterfilmjeiből ugyanúgy ismerjük, mint James Bondtól vagy a Dan Brown által írt történetekből.

7. A Mátyás királlyal szembeni összeesküvő szerepébe került Janus magyarországi történetét így is lehet láttatni – igaz ugyan, hogy a fennmaradt versekben effélékről igencsak ritkán esik szó, de egy helyütt Janus mégis arról ír levelet Galeotto Marziónak, hogy rossz hírét keltik, befeketítik őt befolyásos helyeken, és van néhány besúgókról írt verse is a magyarországi korszakból.

8. Orbán János Dénes könyve elsősorban egy történetet mesél tehát Janus Pannoniusról, két alapvető, a kortárs popkultúrán keresztül aktivizálható mítoszra apellálva.

9. Viszonya az eredeti szövegekhez nagyjából az, mint Faludy Villon-átiratainak: OJD kitalál életrajzilag fontos epizódokra utaló verseket, összevon Janus-verseket motívumaik szerint (pl. A pénzről című versben), címzettjük szerint (például több, Gryllushoz írt gúnyverset von egybe a Gryllushoz című szövegben), vagy „témájuk” szerint is akár, az Egy buja ringyóhoz című versben például Janus Ursulához és Lúciához írt verseinek motívumaival találkozunk, ráadásul OJD bennfentes poént is építve a versbe Guarino mester lányának nevét helyettesíti be a buja ringyó szerepébe, akiről a Janus-kiadások egy általánosabb kétsorostól eltekintve csak a panegirikusz-műfajban tudnak.

10. Nyelvileg az eredetinél vaskosabb, témáját tekintve a nyilvánosságból kimaradt (de kikövetkeztethető vagy a történelem-újraírások felől nézve nem elképzelhetetlen) történetekre alapozó, kis nyelvi cseleket is alkalmazó kötet született (például Gryllus poétai tehetségtelenségét OJD Janusa így gúnyolja daktilusokban: „Pennád elől / lám, menekülnek a daktilusok”) – és noha nincsenek benne olyan számban slágerpotenciállal rendelkező verssorok, sztorik, képek, mint Faludy Villonjában, a kísérlet legitim és a szerkezet teherbíró, a kompozíció pedig továbbcsiszolható és továbbgondolható.

Balázs Imre József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.