Tíz mondat az örök folytathatóság képletéről


(Kollár Árpád: Milyen madár. Illusztrálta Nagy Norbert. Csimota, Budapest, 2014.)


Szín: kék
Szó: szeretem
Ennivaló: fonott kalács
Film: Benjamin Button különös élete
Zene: The Smashing Pumpkins: Today


1. Kapcsolatot teremteni a világgal, és minél pontosabban érzékelni azt, ahogy a világban vagyok – az ezekre való rákérdezésben a leginkább gyermeki Kollár Árpád verseskönyvének szemléletmódja.


2. Kíváncsiskodik és radikalizál, miközben adagolja a harmóniákat és diszharmóniákat.


3. Ha három írói életművet kellene megnevezni, amelyekből a kötet gyermekverseinek nyelve táplálkozik, akkor nálam Oravecz Imre, Kukorelly Endre és Máté Angi lenne a három név.


4. Oravecz a Máshogy mindenki másból, ahogyan ismételve variál; Máté Angi, ahogyan a tárgyakba, emberekbe csípést, szomorút, gyorsat költöztet és lát bele (Kollár gurulást, bújást és hasonlókat); Kukorelly ahogy rövidre zár és költőietlenít a Samunadrágban.


5. De ezek csak támpontok, hiszen közben markánsan hallatszik egy Kollár Árpád-hang is, amelyik az említettekénél egy fokkal líraibb – Máté Angihoz képest talán a legkevésbé, de kettejük líraisága más-más jellegű.


6. Van például egy visszatérő, gyermeki inspirációjú gondolatkísérlet is a versekben, nevezzük az örök folytathatóság képletének: „nem tudom, mi van a csillagok mögött, / ha másik csillagok, akkor meg nem tudom, / hogy mi van a csillagok mögötti másik csillagok mögött”; „úgy lenne igazságos, / ha a csizmán is lenne egy másik csizma, / és a csizma csizmájára is kellene még egy, / hogy az se fázzon.”


7. És ott van az apa-dolgok és anya-dolgok rétegzett, ismét csak gyermeki megmutatása: ők a biztonságnyújtók, az odabújás lehetőségét kínálók („szeretem anyát, ha van benne anya (…), szeretem apát, ha van benne bújás”), de ők a kiabálók, idegesek, rosszkedvűek, hiányzók is („anya sötét, vág a szeme, rossz ruha a kedve, / anya ül és lóg a lába, rág valami benne, / anya kő és anya láva, anya ma borosta, / anya teste száraz tészta, anya lelke gomba”).


8. A Kollár-hang ebben a könyvben egyben Nagy Norbert-hang is valamiképpen – a kötet képi világa olyannyira erőteljes, hogy nehéz és értelmetlen lenne leválasztanunk róla a szerző első gyermekvers-megszólalását.


9. Sajátos állatvilággal népesülnek be a Kollár-versek, és hogy maguk az állatszereplők is szuverén, nem konvencionális állatmese-lények itt, azt a rajzok éppúgy megmutatják, mint az emlékezetes állat-mondatok.


10. Ennek érzékeltetésére álljon itt végül három jellegzetes mondat: „nem szeretem a sünt, mert szúrós, de mégis szeretem”; „szerintem a csiga egy értelmetlen állat”; „egy vidrakölyök suhan el a város fölött, / karma alig éri a síkos tetőket”.


Balázs Imre József

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>