Lakatos István: Óraverzum – Tisztítótűz. Magvető, Budapest, 2014.
Szín: oxidáltfém-szín
Szó: légfellér
Ennivaló: nyúl
Film: Howl’s Moving Castle
Zene: Linkin Park: Somewhere I Belong
1. Az Óraverzum – Tisztítótűz egy olyan trilógia első része, amelyiknek lehet várni a folytatását, letáborozva a könyvesboltok előtt, mint a Harry Potter-sorozat egy-egy újabb bejelentett epizódjának megjelenésekor.
2. Részévé válni egy alakulástörténetnek, amelyikből még szinte bármi lehet, hiszen a történet nem zárult le.
3. Van egy beköltözhető világ, szorongásos álmokból, képzelgésekből és hollywoodi antiutópiákból (is) ismerős helyszínekkel és szereplőkkel, és elkezdenek kirajzolódni viszonyok és cselekményszálak, nagyjából itt tart a történet az első kötet végén.
4. Karokra és tengelyekre szerelt, mechanika által működtetett és forgatott bolygók egy olyan időpillanatból szemlélve, ahonnan nem teljesen érthető a múlt vagy a belakott világ, amelyik egyetlen emberélet idején belül indult visszafordíthatatlannak tűnő hanyatlásnak.
5. A helyszín és a figurák erősen a látvány felől megragadhatók – és ez nem zárja ki azt, hogy a vizualitásnak érzékeltetnie kell múltdarabok (romok) értelmezhetetlen jelenlétét, vagy azt, ahogyan szerves és szervetlen, élő és gépi szétválaszthatatlanul kapcsolódnak egybe.
6. A könyv (egyik) főhőse, a nyolcéves Mirkó királyfi a hatalmas és elhagyatott királyi palota termeiben és titkos folyosóin bolyong: kiismeri magát, használja a kastély járatait arra, amire neki kellenek, de nem érti, nem látja át az épületet.
7. A használom-de-nem-értem mint viszonyulási minta a felnőttekre is jellemző: valaki a múltban tudatosan eltüntette a világ megérthetőségének támpontjait, csak a mechanikáját hagyta meg, és ő, a Teremtő visszavonult a világból.
8. Nyomokban a szereplők viszonyulása saját világukhoz szükségképpen mítoszi – valójában persze ők maguk a mítoszi hősök, akik különféle, popkulturális szempontból is termékeny mitológiákat találkoztatnak össze: a gótikus regény, a kalóztörténetek, a mutáns-képregények, a science fiction és a számítógépes játékok, de a viktoriánus Anglia mitológiája is ez egyszerre.
9. Egy végtelenített, időtlen kamaszkorban járunk; ha megkapargatjuk egyenként a szereplőket, mindegyikükben ott rejtőzik a kamasz-mag (a „nagyos” dolgokba belevágni mindig kész, nyolcéves Mirkót is beleértve).
10. Vér, fröccsenő sav, posztapokaliptikus testek: azok fogják tudni belakni az Óraverzumot, akik adott esetben hajlandóak elfogadni az akciófilmek, thrillerek konvencióit – és ha ezen a közös alapon megvetik a lábukat, izgalmas csavarokat tapasztalhatnak, a belakni készült világ szabályainak újabb és újabb átértelmeződéseit.
Balázs Imre József
SZÓLJ HOZZÁ!