Tíz mondat egy ellenforradalmi kiáltványról

Horváth Viktor: A vers ellenforradalma. A versírás és versfordítás tanulása és tanítása. Magvető, Budapest, 2014.

Szín: bőrszínű
Ennivaló: búzadara
Szókapcsolat:
elemi esemény
Film: Holt Költők Társasága
Zene: Green Day: 99 Revolutions

1. Valahol félúton vagyok a kiáltvány és a módszertani segédlet között – mondja magáról Horváth Viktor könyve.

2. Voltak nekem annak idején mindenféle angol nyelvtankönyveim, amelyekből tanultam, de a legtöbbet (és nemcsak a ráfordított időről beszélek) mégis abból tanultam, amelyik kellően elszállt volt a példamondataiban és vicces a magyarázataiban – miközben persze hajszálpontos is tudott lenni és megbízható, ez a kombináció nem eleve lehetetlen.

3. „Őröljük meg rézmozsarunkban az empé hármas szerkezetünket, majd forró vajban megfőzött búzadarával jól kikeverve a reggelihez tálaljuk fel.” – ez direkt felszólítás is ugyan, de azért mégiscsak az antik időmértékes verselés működésének elzsongító automatizálását próbálja végrehajtani az agyunkban.

4. Dőljünk bele a ritmusokba, lüktetésekbe, mintázatokba, és csak aztán kezdjünk jelentésekre figyelni – ez az egyik fontos mondandója a versről és versfordításról Horváth Viktornak.

5. Hogy most miért épp egy ilyen könyv forgathatja fel (vissza) termékenyen a jelenlegi versképzeteinket, arról pedig ezt mondja: „A hagyományos, csak elemző, bölcsész típusú gondolkodással már nem tudjuk megközelíteni az új, monitoros, vizuális kódon nevelkedett generációt. Egyáltalán: gondolkodással kevéssé tudjuk megközelíteni – sok tekintetben visszatér a nyelv előtti működések kultúrája, az instant, rövidre zárt, asszociatív, ha tetszik, lírai és időtlen, nemlineáris kapcsolódások világa. (…) Miért kellene, hogy egy kamaszt érdekeljen egy régi költő munkássága? Majd ha észreveszi, hogy az órán a tanárával olyasmit írt, mint az a költő, akkor érdekelni fogja. Ha a régi költővel beléptek egymás életébe, és amikor a gyerek megírja a költő pár versét, amit az hajdan elfelejtett megírni.”

6. Ha csak simán elolvassuk a könyvet, a könyv költészetvíziójának és tanuláskoncepciójának a sodrását akkor is érezhetjük.

7. Ha elidőzünk az egyes részeknél, feladatoknál, akkor kiderül, hogy nem csak a sodrás van a könyvben, hanem tágas édesvizű tavak is, amelyeknek a partján hosszabb időre is le lehet táborozni.

8. A nyelvi regiszter, ahonnan Horváth Viktor nagyon is tudatosan meríti a példáit (skype-ja, veszternfilm, márkabolt stb.), azt mutatja, hogy a vers ott van a mindennapok nyelvében, csak észre kell venni.

9. Amit pedig a versfordításról mond és mutat, az (a nyersfordítások és kontextusfeltérképezés közben különösen) olyan igényesség felé terelhet minden reménybeli fordítót, amelynek logikáján belül gyakorlatban is megtapasztalható az, hogy ilyenkor egyik kultúrát fordítjuk át a másikba.

10. Ebben a könyvben Horváth Viktor tanár, de zsonglőr, néha bohóc is: az irodalom ellenforradalmának derűs és a rezignáltságig menően pontos előfutára.

Balázs Imre József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.