(Szabó Róbert Csaba: Alakváltók. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2016.)
Szín: egyenruhaszín
Szó: szökevény
Ennivaló: erdei gyümölcsök
Film: Jackie Brown
Zene: Goran Bregovic: Kalasnikof
1. Van egy történet a romániai ötvenes évekből, a háromszéki hegyvidéken rejtőzködő, törvényen kívüli fegyveresekről szól, jó történet, bárki hollywoodi forgatókönyvíró megirigyelhetné.
2. Szabó Róbert Csaba regényének középső része ezt a történetet meséli el – van benne vér, vágy és árulás és bosszú: fordulatos és olvastatja magát.
3. Felnyílnak az emberi psziché határterületei, és a kalandokon túl megsejthető, mi az, ami az egyes emberek tetteit mozgatja, mi az, amitől félnek, mi az, ami már elviselhetetlen számukra.
4. Az Alakváltókban a romániai ötvenes évek a nyers erőszak világa – elsősorban ez; közben pedig a nagystílű kombinátoroké is, akik, mint egy Tarantino-filmben, akár el is bukhatják saját terveiket egy-egy apró, gépezetbe került homokszem miatt.
5. A regény eleje és vége az 1989-es rendszerváltás idején játszódik, ebben a rétegben viszont evidensen alulmarad az ötvenes évekbeli szeletéhez képest.
6. A nyolcvanas évekbeli éjszakai vonatút hangulatának leírása, effektjei emlékezetesek, de nem világos, miért mesél egyik szereplő a másiknak oly hosszan; miért foglalkoztatja őket egy olyan történet, amely inkább a maga egyediségében, mintsem valamiféle, regénycím által sugallt tipikusságban volna magával ragadó.
7. Sólyom, a hegyi fegyveres egy mánia tárgya tehát, de kétséges, hogy az adott struktúrában ez önmagába záruló, vagy az olvasóval megosztottként ható mánia-e.
8. Az alakváltás mozzanata, amely a regényben a lepke képében konkretizálódik, valami hasonlóról szól Szabó Róbert Csabánál is, mint Bodor Ádám trilógiájában a hegyivadász – szerzetes – láthatatlan nagyvállalkozó hatalmi transzfer esetében: a hatalom átmenthető, az identitások átcserélhetőek, ha van rá kellő motiváció.
9. Ennek a hatalmi erőtérnek a Bodornál borzongató volta az Alakváltókból hiányzik: itt a nyers erőszak, a maximális kegyetlenség az, amiből a borzongásunk fakad, talán ezért is asszociálhatunk az olvasás során annyi lehetséges filmes párhuzamra.
10. Egy kitűnően adagolt betéttörténet és a következetesen szkeptikus emberkép miatt emlékezni fogunk még Szabó Róbert Csaba első regényére: olyan további lehetőségeket vetít előre ezen az alakuló írói pályán, amelyeket a korábbi novelláskötetek csak miniatűrként tartalmaztak.
Balázs Imre József