Tíz mondat az igazi Rejtőről

(Az ellopott tragédia: Rejtő Jenő-emlékkötet. Szerk. Thuróczy Gergely. Petőfi Irodalmi Múzeum – Infopoly Alapítvány, Budapest, 2015.)


Szín: homoksárga
Szó: punktroller
Ennivaló: punktroller
Színész: Latabár Kálmán
Zene: Blink 182: All the Small Things


1. Rejtő Jenő-olvasók visszatérő panasza, amikor a bővített életműsorozat egyes köteteire azt mondják: Á, ez már nem olyan – ez már nem az igazi Rejtő.


2. Az „igazi Rejtő” ezekben a panaszokban persze a P. Howard néven közölt regények jellegzetességeit jelenti elsősorban: az olyanokét, mint Az elveszett cirkáló, a Piszkos Fred, a kapitány, Az előretolt helyőrség, a Vesztegzár a Grand-Hotelben, A 14 karátos autó és a többiek.


3. Ha valaki igazán érteni akarja a különbségeket, a Rejtő-életművön belüli egyenetlenségeket, és kíváncsi az egész Rejtő-történet kiadói-intézményi hátterére, annak muszáj elolvasnia Az ellopott tragédia című „emlékkötetet”.


4. A Thuróczy Gergely által megálmodott ötszáz oldalas könyv az afféle szabványos, szerzői életművek kultuszát ápoló emlékkötetekhez képest evidensen többet nyújt: egy komplett, noha szükségszerűen vázlatos pályakép mellett résztanulmányok, nőkkel és kiadókkal folytatott levelezés, illetve a Konzílium az őserdőben című Rejtő-kisregény szövege (a Minden jó, ha vége van egyfajta mutációja) is olvasható benne.


5. Frequently Asked Questions-gyűjteményként is használható: hogy volt-e Rejtő légionista (nem – ezt a mítoszt ő maga hozta forgalomba egy interjúban), fizetett-e a kávéházban kéziratlapokkal (nagy valószínűséggel nem, a munkamódszerét ismerve), hogyan bánt a nőkkel (a kötetben közölt levelek alapján rosszul – mint egy igazi szívtipró), és hogyan nősült (gépírónőit vette feleségül).


6. Thuróczy Gergely pályaképe azonban azért különösen fontos, mert a harmincas-negyvenes évek ponyvakultúrájának teljes kapcsolathálóját felvázolja utalásszerűen: a kabarét és operettet (Rejtő öt operettet írt), a filmkészítés világát (két korabeli film forgatókönyvénél működik közre), a bulvárlapokat (Rejtő Nagykörút címmel indít egyet, amelyik az első szám után megbukik), és persze a füzetes és pengős regények intézményi hátterét, a Világvárosi Regények és a Nova Kiadóvállalat vállalkozásait.


7. Rejtőben ott lüktet tehát egy teljes, elsüllyedt kultúra, amelyik épp miatta tűnik utólag érdekesnek.


8. Létező elemekből és műfajokból, Karinthy és Erich Kästner humorából, fordított ponyvákból összeáll valami más, ami addig nem létezett, és ami egészen rejtős.


9. Mindössze tíz év alatt, az 1932-es A párisi fronttal kezdődően alapozza meg azt a szerzői arcát, amelyet ma elsősorban ismerünk: a szórakoztató regények írójáét, akinél a ponyva igen gyakran „metaponyvába” csap át.


10. Az ellopott tragédia kirajzolja Rejtő életét és utóéletét is, a szélsőjobb és szélsőbal irányból érkező tiltásokkal, a kultikus-legendás utóélettel, majd a némiképp apadó népszerűséget is ellensúlyozó szakmai érdeklődéssel: valahol itt tartunk most, ezt dokumentálja voltaképpen Thuróczy Gergely metaemlékkönyve.



Balázs Imre József

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>