Erdélyi kiadók friss könyveit ajánljuk nyárra

 

 

Megkerestük az erdélyi magyar könyvkiadókat, hogy ajánljanak három, frissen megjelent könyvet a nyári vakáció esős (de nem csak) napjaira. A válaszaikból egy sokszínű, tarka lista kerekedett ki, amelyből mindenki kedvére válogathat: van itt minden a gyerekirodalomtól, az ifjúsági irodalmon keresztül a szépirodalomig, de persze a történelmi és egyéb tudományos könyvek sem maradtak ki.

 

A dévai Corvin kiadó főleg gyerekeknek ajánl olvasnivalót. Ilyen az Első meseböngészőm, amely a most olvasni tanulgató gyerekeknek szánt rövid meséket tartalmazVagy a Meseszárnyon, amely klasszikus és kortárs írók meséit gyűjti össze, kicsik és nagyobbak okulására. De javasolják a már örök klasszikusnak tekinthető Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg-ét is, Csire Gabriella kiváló fordításában.

 

 

A marosvásárhelyi Kreatív kiadó is főként a legfiatalabb generációt célozta meg a javaslataival: Benedek Elek: A Nap fája és más növénymeséket ajánlja, amelyet Nagy Zsolt szerkesztett, válogatott és dolgozott át, Fábián Gabriella illusztrált; a mesegyűjtemény a magyar mesekincs ritkaságszámba menő növényfabuláit sorakoztatja fel. Az Anekdoták c. kötet válogatása Tóth Béla: A magyar anekdotakincs monografikus gyűjteménye alapján készült, húsz rövid, humoros történetet tartalmaz, híres emberekről, történelmi személyiségekről, művészekről; 10-12 éves kortól ajánlják, de a művelődéstörténet iránt érdeklődő vagy egyszerűen csak szórakozni, kikapcsolódni vágyó felnőtteknek is könnyű, nyári olvasmánya lehet. Válogatta, átdolgozta, a kötetet jegyzetekkel ellátta: Tekei Erika, illusztrációk és borító: Pápai Barna. Világunk – gyermekatlasz lebilincselő nyári olvasmány lehet, akár utazáshoz is ajánlott: aktuális térképeket találunk benne teljes mutatóval; információkat kontinensekről, országokról, fővárosokról, valamint fontosabb hegyekről és folyókról; megismerhetjük a Föld országainak zászlaját, az egyes országokban használt nyelvekről, pénznemekről és a népességéről olvashatunk. Fordította: Magyarosi Júlia és Tekei Erika.

 

 

A Gutenberg egyik ajánlata Szabó Róbert Csaba: Vajon Nagyi és az aranyásók, ifjúsági meseregénye, Orosz Annabella színes illusztrációival, amelyben két tizenéves gyermek, Ferkó és Zsuzsi a nagymamánál, a titkos nevű Aranyhegy árnyékában töltött nyári vakációjának nem izgalmas, nem mindennapi kalandjairól szól. Szőcs Margit: Az összecsukható nagymama ugyancsak egy izgalmas mesekönyv, seregnyi szereplővel és színtérrel: Boldizsár végeláthatatlan gyermekszobája, Sherlock, a szárazföldi teknőc, Jeromos, a tétova jegesmedve, Teofil és Terka csendesen bonyolult erdei tisztása, Uncia, a békává visszaváltozó titkárnő, gyógynövényárussá átképzett boszorka, egy szaküzlet, amelyben összecsukható nagymamákat kapni. Zsidó Ferenc: Huszonnégy c. könyve egy blokkregény, amelyben a főhős, egy újságíró saját kiégése peremén elhatározza, hogy riportot készít a tömbházzal, ezzel a közeli ismeretlennel, ahol már hét éve osztozik kéttucatnyi más emberrel.

 

 

A Kriterion kiadó Fodor Nagy Éva: Az égből küldött napló című kötetét javasolja, amely „Veronika spirituális naplója és útmutatások lelki irányítóinkról”; a könyv borítója a szerző festményének felhasználásával készült, hiszen a szerző ismert erdélyi festőművész is. Másrészt felhívják a figyelmet a román irodalom egyik klasszikusává vált verses meseregényének, a Gellu Naum: Zebegény a pingvin új kiadására, amelyet Majtényi Erik és Balázs Imre József fordított, Orosz Annabella illusztrált, és többen Ada Milea megzenésítésének köszönhetően ismernek, nem is nagyon kell bemutatni. Lászlóffy Aladár: Dühöng a déli szél puszthumusz megjelent regénye pedig kimondottan érdekelheti az erdélyiség iránt fogékony olvasót: hiszen a Hunyadi család (János, Erzsébet, László és Mátyás) áll a mű középpontjában, és különböző írói fogásokkal, technikákkal megalkotott, a 21. századi olvasónak ajánlható történelmi regényt kapunk a kezünkbe, Mátyás király emlékévében.

 

 

 

 

A Világhírnév, amely ugyancsak kolozsvári székhelyű kiadó, elsőként David Flusser, a híres judaizmus és korai kereszténység kutató egyik jelentős művét ajánlja, A galileai bölcs c. kétkötetes könyvét, amelyben a szerző Jézus evangéliumi tanításának korabeli és korai bölcseleti gyökereit tárja fel, bevezetve egy Európában kevésbé ismert „filozófiai” hagyományba. Anna Löwenstein: A kőváros c. történelmi regényét is kínálják olvasásra, amelyben az ókor és a középkor közötti átmenetben játszódik, Rómában, amely a brit főhős számára csupa kő, ebből szép metszetet kaphatunk a kereszténnyé váló első korszakról. Harmadik javaslatuk, Löwy Dániel: Károlyka Gróf díszfogata egy beszélgetős családregény, amelyben egy erdélyi arisztokrata család, és a főhős gróf Teleki Károly, történetei bontakoznak ki, s kiderül, hogy a sáromberki Telki kastélytól a NASA-ig milyen életút vezetett.

 

 

 

 

A marosvásárhelyi Lector kiadó szépirodalmi műveket ajánl. A méltán neves Paul Celan: Voltak éjszakák kötetében először olvashatók magyarul a szerző 1945–1947 közötti viharos időkben, román nyelven írott versei, Bartha Beatrix illusztrálásával. Demény Péter: A kíméletlen látás. Bánffy Miklós irodalmi portréi, amely egy sajátos irodalomkritikai tanulmány Miklós kevésbé ismert prózai írásainak és emlékiratainak portrérajzoló technikájáról: hogyan „festi meg” az író valóban létező emberek portréit, leírásai mennyiben szubjektívek, mennyiben törődnek a „valóság” nyomásával, korlátaival; mindenképpen izgalmas azok számára, akiket az ábrázolás, a tanulmány és az esszé érdekel. Gyukics Gábor: Végigtapint. Válogatott és új versek a versválogatás első ciklusa megjelent köteteiből válogat, a második pedig 2011–2018 között írt költeményeinek szűrlete; a kötetet Bereczki Katalin franciaországi képzőművész dzsesszkoncerteken készített rajzai illusztrálják, árnyalják.

 

 

 

 

A csíkszeredai Bookart kiadó a következőket javasolja az olvasóknak: Hajdú Farkas-Zoltán: ki ez az Ipse?, egy kortárs legenda, amelyben a szerző a „ki vagyok?”, „hogy váltam azzá?” kérdezését beszéli el: az olvasó, Ipse gyerek- és fiatalkorának felidézésekor, újragondolhatja a rendszerváltás előtti kávé- és szabadsághiányos, akár a kivándorlásig szorító, de a reményeket is nevelő, újra táncházzenétől hangos erdélyi érát, a menni vagy maradni érveit eleveníti fel. Kántor Lajos – Láng Gusztáv: Száz év kaland Erdély magyar irodalmáról, az elmúlt évszázad figyelemre méltó mozzanatait bemutató írások most nem a következetes rendszerezés igényével kerültek egy kötetbe, hanem a változó értéket megmaradásáról mutatnak egy árnyalt képet. Kovács András Ferenc: Lözsurnál dö Lüniver, a költő 2010-2017 között írt verseiből készült válogatás, amelyben KAF a közélet és aktualitások felé nyit, egy az anonim krónikás gesztusaival.

 

 

 

 

A kolozsvári Koinónia kiadó elsőként Lucian Boia: Az 1918-as nagy egyesülés. Nemzetek, határok, kisebbségek recens fordítására hívja fel a figyelmet, amelyben ez erdélyi magyarok számára ismert történész mítoszromboló és kiegyensúlyozott megközelítése jó rálátást nyújt az egy évszázaddal ezelőtti történések egy tágabb, európai szintű kontextusára, egyúttal segít tájékozódni a kisebbség és a többség kapcsolatát napjainkban jellemző kérdésekben is. Zágoni Olga: Kajtikó, a derék sárkányfiú egy „sárkányos” gyerekkönyv, amely a kisiskolásoknak kedveskedve nagyobb betűkkel van szedve, és számtani feladatokat tartalmaz, Kürti Andrea illusztrációival, így kiválóan alkalmas az olvasás gyakorlására, de ami még fontosabb: az olvasás megszerettetésére is. Markus Majaluoma: Apa, építsünk kuckót! augusztus elején fog megjelenni, amely a finn szerző harmadik magyarul olvasható gyerekkönyve, és a kedves korszerű meséivel, huncut rajzaival egyaránt szólnak kicsiknek és nagyoknak, együttolvasásra, együttkalandozásra csábítva az egész családot.

 

 

 

A Bolyai Társaság könyvkiadványai közül felhívja a figyelmet Serestély Zalán: Életmű és környezete. Jorge Luis Borges munkásságának kultúra- és ismeretelméleti, valamint hatalomkritikai vonatkozásai c. könyvére, a fiatal bölcsész-költő doktori disszertációjára, amely a tudomány merev korlátai között az élő társadalmi problémák fele nyit. Rüsz-Fogarasi Enikő (főszerk.): Migráció. Integráció? c. könyvet is ajánlják, amely a BBTE Kolozsvári Magyar Történeti Intézetének második évkönyve, számos tanulmánnyal, értelmezéssel a ma igencsak aktuális, ám sokszor félreértett, félreértelmezett migrációról és integrációról. Veress Károly (szerk.): Emlékezet és felejtés az 5-ik interdiszciplináris párbeszéd konferencia eredménye, amely olyan kérdéseket járt körbe, mint az emlékezet-felejtés viszonya az emberi lét végességével, hogyan működnek az emlékezetpolitikák, emlékezetmanipulációk, milyen egzisztenciális és etikai kérdéseket vet fel a téma, és így tovább.

 

 

 

 

A Korunk – Komp-Press kiadó két júliusban megjelenő történelmi kötetet ajánl, amelyeknek augusztusban lesz a bemutatójuk: Kovács Kiss György (Szerk.): Szerelmek a magyar történelemben és Romsics Ignác (Szerk.): Közelítések. Tanulmányok Erdély 19-20. századi történetéhez. Továbbá az ugyancsak ajánlják a hamarosan megjelenő Serestély Zalán: One Way Ticket. Jegyzetek a nonhumánhoz esszé- és tanulmánykötetét is, amelynek javaslata, hogy az állat és általánosabban a non-humán elnyomásának, kizsákmányolásának problémáját politikai kérdésként vessük fel, illetve próbáljuk meg szorosabban összekapcsolni az elnyomott humán társadalmi rétegek helyzetével, hiszen nem véletlen, hogy a népirtások, a nők vagy a hajléktalanok dehumanizálása épp az állatias karakterükre történő hivatkozással válik lehetségessé – s ez ma nagyon fontos és megfontolandó irány lehet.

 

 

A csíkszeredai Pro-Print Kiadó ajánlja Márton Áron: Alkalmi beszédek c. könyvet, amely a püspök kéziratos hagyatékából válogatott beszédeket tartalmaz, és amelyben a vallási ünnepekhez kapcsolódó szentbeszédek mellett, tanév- és kiállításmegnyitó szónoklatokat, sírbeszédeket, köszöntőket, de jubileumi vagy ünnepi felszólalásokat, zeneesztétikai előadások vázlatait is megtaláljuk. Vofkori László: Utazások székelyföldön új kiadása javított, aktualizált formában továbbra is igényt tart mindazok figyelmére, akik a Székelyföldet kívánják beutazni, akár külföldiek, akik idelátogatnak, akár erdélyiek, akik pontosabban megismernék szülőföldjüket. Az Erdélyi Szép Szó 2018 a már hagyományossá vált sorozat legújabb kötetét ezúttal is Fekete Vince és Lövétei Lázár László válogatta, és a 2017-es évben különböző folyóiratokban megjelent szépirodalmi munkák legjavának szűk, de azért átfogó gyűjteménye lett.

 

 

 

Az Exit kiadó egyik legfrissebb könyvüket ajánlja, a 15 éves szerző Czire Hanga Debóra: Félutasok c. ifjúsági regényét, amely a mai kamasz tinik világába enged betekinteni, akik sajátos félutas érzésvilágának hullámvasútján haladnak, hol a lehetetlenül lassú időben, hol pedig az állandó lemaradás érzetének gyorsaságában. Lupescu Kata: Kalózlány. Pokoli kör a tavaly megjelent Kalózlány. Végső kezdet c. regény folytatása – szintén elsősorban a tizenéveseknek ajánlják, de egy nyári kikapcsolódásra vágyó felnőtt is élvezni fogja. Nánó Csaba: Tegnap * Betegnapló látszólag két különálló részt tartalmaz, de eléggé nyilvánvaló, hogy ugyanarról a karakterről szól: az első rész egy olyan történetet ír le, mely rengeteg családban előforduló gondokat beszéli el, majd a folytatásban a főszereplőnek egy halálosnak mondott betegséggel kell megküzdenie.

 

 

 

 

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó első javaslata az Erdélyi irodalom első kötete, amely az Erdélyi Toll irodalmi és művelődési folyóirat 2009–2010-es gazdag anyagából készít antológiát, ahol a válogatás során a legjelentősebb, legszínvonalasabb, az erdélyi olvasók számára a legtöbbet nyújtó írások kerültek be. A második ajánlata az Anyanyelvápolás, sajtó- és irodalomtörténet, irodalom, kritika, hit és néprajz amely ugyancsak az Erdélyi Toll közléseiből alkot tematikus antológiát, amelyben az értékes tudományos-népszerűsítő tanulmányokat a szerkesztők igyekeztek olvasmányossá is tenni, így az olvasók haszonnal és érdeklődéssel forgathatják. A Beke Sándor (Szerk.): Könyvterjesztés Erdélyben c. kötet beszélgetéseket tartalmaz a 21. század eleji erdélyi könyvterjesztésről könyvterjesztőkkel, szerkesztőkkel, irodalomtörténészekkel, bibliográfusokkal, írókkal, költőkkel, sajtómunkatársakkal, szociológusokkal, történészekkel, tanárokkal, tudományos kutatókkal, muzeológusokkal, így valósághű feltérképezése lehet a harmadik évezred eleji erdélyi könyvszakmának.

 

 

A marosvásárhelyi Mentor kiadó, Vári Attila: Fénylő magnóliák, avagy a látomások könyve című novelláskötetét ajánlja, illetve a Bizony, csoda! Káli István beszélgetése gróf Bethlen Anikóval riportkönyvét, végül pedig Makkai Sándor: Egyedül. Bethlen Gábor lelki arca történelmi esszéjét.

 

 

 

 

Horváth-Kovács Szilárd

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.