Tíz mondat egy tóról, ahol

(Kiss László: Ki mondta, hogy jó volt. FISZ, Budapest, 2015.)
Szó: tó
Szín: tükröződő-kék
Ennivaló: sült ponty
Film: Boyhood
Zene: U2: One

1. Valahogyan a hely lesz egyre fontosabb, abba íródik bele minden – ahogy a kötet tartalomjegyzéke is mondja, az első fejezetben még „csak” Hely, az utolsóban már A hely a cím.

2. A kötet úgy tesz, mintha le lehetne zárni egy helyhez való viszonyt azzal, hogy a paraméterek megváltoznak, és eltűnnek, meghalnak azok, akik belakták.

3. Valójában persze az a fontosabb, ami a fejben kapcsolódott a helyhez, Kiss László prózakötetében ez egy tóban vetül ki, amelyet nagyszülei udvarára képzel el a gyermek.

4. A képzeletbeli tóhoz útvonalak, irányok is tartoznak, „pallók futnak keresztül-kasul fölötte, egy szélesebb deszka vezet a bejárattól a házig, és mellékpallók válnak le róla, ezek visznek a kiskonyháig vagy a garázsig és a tyúkólakig, és ugyanilyen léceken lehet eljutni a műhelybe, a kamrába és a fásszínbe is, ezek a pallók mutatják az irányt.”

5. A könyvet olvasva újra megtapasztalhatjuk, hogy az emlékezésnek a struktúrájában rejlik a lényege, nem a tárgyi környezetben, megidézett konkrétumokban.

6. Történetesen a „vidéki” Magyarország, és történetesen a rendszerváltozás környéke itt a konkrétum, de ebben a könyvben nem tolakszik a nagy összefüggések keresése, inkább az emlékezés szenvedélyét, lendületét érzékeljük.

7. Az emlékezésben, ahogy a tavak pallóin is, nem mindig pontosan oda érkezünk, ahová elterveztük: az emlékek irányíthatatlanságának, örvénylésének is meg kell mutatkoznia.

8. Mondhatnánk, hogy a miértekre irányulás kapcsolja össze a könyv gyermeki és felnőttrétegét, ahogy azt is hozzátehetnénk, hogy ez a könyvben nem okok és okozatok nyomozásába torkollik, hanem megőrzi a kérdezés dinamikáját, azt, ahonnan mindig érdemes továbbkérdeznünk.

9. Nem kell semminek se jónak, se szépnek lennie ahhoz, hogy intenzív legyen, ez az intenzitás sodorja magával mindvégig Kiss László könyvének olvasóját.

10. Mintha egy tónak volna sodrása – és persze van.

Balázs Imre József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.