Tíz mondat nyugtalanító nyomozásokról


Caius Dobrescu: Moarte în Ţinutul Secuilor. Crime Scene Press, Bucureşti, 2017

Szín: erdőzöld
Szó: tilos
Ennivaló: szilvásgombóc
Film: Raiders of the Lost Ark
Zene: Ricky Dandel: Du bist mein Licht

1. Ha Herta Müller írná tovább Szabó Róbert Csaba egyik történetét, és Agatha Christie adná a címét, a Halál Székelyföldön születhetne meg belőle, Caius Dobrescu könyve.

2. Szaggatott és kanyargó az elbeszélésmód, de fokozatosan kirajzolódik annak az 1989 előtti és utáni Romániának a képe, amelyikből nem felejtették ki a szászokat és székelyeket, és ahonnan átjárás nyílik az NSZK-ba és a budapesti CEU felé is.

3. Caius Dobrescu költő és prózaíró, a Bukaresti Egyetem tanára egyfajta kései Umberto Ecóként olyan intellektuális detektívtörténetet írt, amelyik egy sorozat nyitódarabja, és egy brassói baráti kör tagjai szólalnak meg majd benne sorra, itt elsőként Egon, a szász/román származású, alkoholizmustól újra és újra megkísértett, emigrált majd Romániába visszatért bölcsész – a többiek egyelőre csak mellékszereplőkként bukkannak fel.

4. Szabó Róbert Csaba Alakváltók című könyvéhez a székelyföldi hegyi, antikommunista ellenállók történetére való utalás, illetve a titkosszolgálati manőverek részletezései kapcsolják Dobrescu regényét, itt ugyanakkor már a kiadó neve is (Crime Scene Press) afelé terel, hogy könnyedebb olvasmányra számítsunk.

5. Holttest és nyomozás persze van a regényben, ahogy kell, de mégis ott sejthető egy nagyszabású körkép igénye a háttérben – a nyomozás inkább arra való, hogy átmetssze a különféle helyszíneket és életformákat.

6. Van egy másik, történeti-antropológiai keresés is a könyvben, hiszen Egon voltaképpen egy budapesti CEU-ról érkezett doktorandának, Karinának kezdi mesélni élete korántsem érdektelen történetét, a doktori kutatás pedig nyilvánvalóan ugyanúgy több forrásból fog majd összeállni, mint maga a regényfolyam: egyik a másikat mutatja, kicsinyített és sűrített formában.

7. Az elbeszélő német és magyar szavakat kever saját, román nyelvű szólamába, Melinda nevű székely szerelme pedig bevezeti őt a háromszéki erdőirtások elleni tiltakozáshullám örvényeibe.

8. Az etnikumközi viszonyok a regényben konfliktusosan kiegyensúlyozottak, és a helyzet árnyalt, antropológusi érzékenységű ismeretéről tanúskodnak.

9. Egon előző szerelme, Sonja Mireille képregényrajzolóként dolgozik, és a minimalista, képileg is erős jelenetek és a visszatérő elmélkedés róluk azt jelzi, Dobrescut ez a műfaj is inspirálta.

10. A jelenben járunk a regény sok jelenetében, lefékezünk a Mikes Kelemen Líceum előtt és egyéb ismerős helyszíneken – Caius Dobrescut mégis az érdekli, ahogy a néhány évtizedre visszanyúló múlt hatással van a jelenre, a kirajzolódó kép pedig nyugtalanító, tehát pontos.

Balázs Imre József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.