Cseke Gábor íróval, költővel, műfordítóval és Egyed Péter íróval, filozófussal, egyetemi tanárral is találkozhatnak a sepsiszentgyörgyiek a kolozsvári Kriterion és Polis könyvkiadók közönségtalálkozóján. A kedvezményes könyvvásárral egybekötött közönségtalálkozót február 11-én 18 órától szervezik meg a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében.
Update: a két kiadó február 12-én 17 órakor Kovásznán mutatkozik be a Városi Művelődési Ház nagytermében, ugyanazokkal a meghívottakkal és kiadványokkal.
A rendezvényen jelen lesz Dávid Gyula, a Polis könyvkiadó vezetője, valamint H. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó vezetője is. Az eseményen a kiadók új kötetei mellett szó esik majd művek, szerzők és közönségek kölcsönös kapcsolatáról, múlt és jelen, valóság és fikció viszonyáról, olvasásról és értelmezésről.
Cseke Gábor és Egyed Péter könyvei, valamint a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon legutóbbi kötetei mellett terítékre kerülnek a két kiadó kínálatából a líra és próza, esszéirodalom, memoár és oral history, művészet- és irodalomtörténet kategóriáiba sorolható kötetek: többek között Dsida Jenő, Hervay Gizella, Lőrinczi László, Nagy Pál munkái.
POLIS-KÖNYVEK
Cseke Gábor: Szerpentin vándora. Szigorúan válogatott versek. 1967-2010
Cseke Gábor tavaly megjelent önéletrajzi vallomása, a Jelentések magamról tanúsította már, hogy a szerző kegyetlenül szigorú tud lenni önmagához. Mostani könyvében több mint 40 év költői termését teszi hasonlóan szigorú mérlegre. Ennek az önvizsgálatnak az eredménye a mostani karcsú kötet, amelyet a Szürke rímek című ciklus zár (illetve annak a 199-ből „életre ítélt” 80 darabja). „Legyen a Szerpentin vándora – írja ő maga a bevezető ajánlásban – eddigi költői tévelygéseim felvállalt summája. Igaz, a többit is én magam írtam, nem tagadom meg őket, de már nem kérkednék velük.”
Csőgör Lajos börtönévei (1949-1955). Összeállította és a bevezető visszaemlékezést írta Csőgör István. Benkő Samu kísérő tanulmányával, DVD-melléklettel
Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Tudományegyetem első rektora, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet professzora, a második világháború utáni évek romániai magyar közéletének kimagasló személyisége 1949-1955-között egy utólag meghozott adminisztratív ítélet következményeként, majd egy hazaárulási per vádlottjaként hat évet töltött különböző romániai börtönökben. 1994-ben készült vele az a nagyszabású video-interjú, amelyből a börtönéveit visszaidéző, mintegy két órát kitevő rész olvasható ebben a kötetben (és tekinthető meg a mellékelt DVD-lemezen). A kötet végén néhány alapdokumentum facsimilében is megtalálható.
Egyed Péter: Szellem és környezet. Filozófiai esszék és tanulmányok
A szerző, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem filozófia-professzora 2003 óta írott esszéit, tanulmányait gyűjtötte össze a kötetben. „A könyv – írja ő maga – négy nagy szerkezeti egységre tagolódik, amelyekben megjelenik az alapfilozófiai kutatás, az emberrel és a (biztonságos vagy szétesett) világával kapcsolatos tematika, a szabadság (ezúttal főleg a belső dimenzió felől) és a liberalizmus kérdésköre, végül pedig a magyar filozófia problémái.” Álláspontja szerint – N. Abbagnano véleményét osztva – „a filozófiatörténet értelme nem önmagában van, szellemi haszna az, ha a legnagyobbak érveit és gondolkodásmódját megértve, azokat a mi gondolkodásunk elemeiként is hasznosítani tudjuk.”
Estharangok. Dsida Jenő vallásos versei Deák Ferenc grafikáival
A két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő képviselője számára meghatározó volt a vallásos élmény. Hívő katolikus családban született és nevelkedett, a szatmári piarista gimnáziumban kapott nevelést, s felnőtt korában gyógyíthatatlan betegsége is mélyítette erős alapokon álló hitét. E mély és sokrétű kapcsolatból született versekből – a legújabb Dsida-filológia révén feltárulkozó kiadatlan anyagból is merítve – nyújt válogatást a jelen kötet. A versek világát Deák Ferencnek 1994-ben készült és az 1996-os kaposvári Corpus-kiállításon kiemelt, elismerésben részesült sorozata tolmácsolja a grafika nyelvén. A kiadó ezzel a kötettel a 75 éves grafikusművészt is köszönti.
Lőrinczi László: Az alázat ünnepei. Válogatott műfordítások. Kétnyelvű kiadás. Soó Zöld Margit grafikáival
Egy gazdag és termékeny műfordítói pálya „névjegykártyája” ez a kötet, amelyben a ma kilencvenkettedik éves, Szardínia szigetén élő szerző tizenegy költőt szólaltat meg magyarul: olaszokat, franciákat, angolokat, spanyolokat, románokat, versenyre kelve nem egyszer ismert és elismert költő-műfordítótársakkal. A kötetben Giacomo Leopardi, Giuseppe Ungaretti, Salvatore Quasimodo, Filippo Tomasso Marinetti, Cesare Pavese, Guillaume Apollinaire, T. S. Eliot, Edgar Allan Poe, Federico Garcia Lorca, Tudor Arghezi és Mihai Eminescu eredeti költeményeit is megtalálja az olvasó. A kötetet Soó Zöld Margit négy grafikája gazdagítja.
Az én vándorlásom. Horváth István emlékezete. Szerkesztette Nagy Pál
Egy évvel ezelőtt emlékezett meg írótársadalmunk Horváth István születésének centenáriumáról. A Magyarózdon született és 1977-ben Kolozsváron hunyt el, tragikus körülmények között. „A paraszti mikrokozmosz mélyrétegeinek súlyos örökségével indult el” – írja róla Nagy Pál – dél-erdélyi falujából, menekültként, s „a népi ihletettség tiszta forrásaitól félre nem kanyarodva, változó világunk sokasodó, bonyolult jelenségeit” megértve és költőileg birtokba vége vált a 20. századi magyar irodalomban méltán számon tartott költővé, elbeszélővé és múltba tűnő faluja százados értékeinek monografikus megörökítőjévé. A kötet – gazdag képanyaggal – életét és írói pályáját eleveníti fel esszéken, kritikákon és kortárs visszaemlékezéseken át.
Tolna Éva: Aranylakodalom. Emlékidéző. Plugor Judit 14 grafikájával
Tolna Éva kolozsvári tanárnő nevét a Brassai Sámuel Líceum diákjaiból 1985-ben létrehozott Bogáncs néptáncegyüttes, valamint több gyermekkönyv tette ismertté, de élete, egy nehéz korban végigélt élet ebben a könyvben elevenedik meg a maga teljes valóságában. Évtizedek tükörcserépdarabjai jönnek elő emlékidéző könyve tizennégy fejezetében, amelyet minden nélkülözés, hányattatás ellenére széppé tettek huszonnyolc éve elveszített férjével, Könczey Ádámmal közösen vállalt eszmények és a vállalt gyermekáldás: a gyermekek, akikért – mint maga vallja – érdemes volt élni, s akik felejteni segítettek minden nehézséget.
KRITERION-KÖNYVEK
Dávid Gyula (főszerkesztő): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon V/1: S-Sz és V/2: T-ZS
A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon V/1-es és V/2-es, köteteinek megjelenésével befejeződött az a nagyszabású vállalkozás, amelynek kezdetei az 1960-as évekbe nyúlnak vissza, és amely oly hatalmas szerzői és szerkesztői munkaközösséget mozgatott meg a munkálatok megkezdése óta egészen mostanáig. Ezzel teljessé vált a romániai magyar irodalom reprezentatív lexikona. A Kriterion Könyvkiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadásában napvilágot látott kötetek főszerkesztője Dávid Gyula, akinek munkáját népes szerkesztőgárda segítette.
Fábián Ernő: Naplójegyzetek 1980-1990, Közzétette, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta Bárdi Nándor és Filep Tamás Gusztáv
Mik voltak a Ceauşescu-i diktatúra körülményei között publikálhatatlan, sőt szóban is elmondhatatlan gondolatai annak az embernek, akit a nyolcvanas évektől a nemzeti és kisebbségi kérdés tekintetében mesterüknek tekintettek a következő két évtizedben a nemzetpolitika frontvonalába kerülő erdélyi és magyarországi fiatalok? Mi lehetett a titka, a kulcsa Fábián Ernőnek? Valószínűleg nem lényegtelen kérdés ez a közelmúlt magyar történelme, sőt jelenünk egyes vonatkozásainak megértéséhez. Egy erre adott választ, ezzel kapcsolatos forrásművet tart kezében a tisztelt olvasó. Fábián Ernő itt közölt naplójában azokat a gondolatait vetette papírra, amelyekkel, ha kiderülnek, „csak” önmagát sodorta volna bajba.
Hervay Gizella: Az idő körei. Összegyűjtött versek
Hervay Gizella összegyűjtött verseinek javított kiadása Balázs Imre József gondozásában látott napvilágot a megújult Romániai Magyar Írók sorozatunk legújabb köteteként. Gyűjteményes kötetünk a költő összes, kötetekben megjelent versét tartalmazza, illetve, a kötetben meg nem jelent versek ciklusban megközelítőleg teljes anyagát közli a folyóiratokban megjelent és a hagyatékban található verseknek.
Pap Ferenc – Winkler Judit – Huszár Lajos: Az erdélyi kézművesség a 16-18. században
A kötet Erdély érmeverésének 16-18. századi történetét kínálja olvasói számára, és abból a meggondolásból született, hogy az erdélyi éremkészítésnek ma sem készült még el egy olyan tudományos igényű ismertetése, amely ugyanakkor könnyen hozzáférhető is lenne akár a szakma, akár a tágabb nagyközönség számára. Gazdag képanyaggal, pontosan kialakított kategorizációval igyekszik csoportosítani, ezzel pedig áttekinthetővé, „kezelhetővé” tenni Erdély érmekincsét. A pénzverési technikák, a pénznemek aprólékos bemutatását az önálló erdélyi pénz- és éremverés sajátos jegyeinek, a pénzek történeti stílusváltozásainak, a Habsburgok erdélyi pénzverésének jellegzetességei egészítik ki a kötetben. A tanulmányok sorát az erdélyi pénzek külföldi terjedési statisztikájának elemzése zárja.
Szabó Károly: Napló és tanulmányok
A Váczi Leona által még a múlt század hetvenes éveiben összeállított kötet a jeles 19. századi történész naplótöredékét tartalmazza, valamint néhány tanulmányát, továbbá szemelvényeket levelezéséből. A jeles kolozsvári könyvtáros és bibliográfus asszony kötete nemcsak a székelyek történetével sokat foglalkozó történész emléke előtt tiszteleg, de az erdélyi magyar könyvtáros társadalom nagy előfutárára, akit annak idején gróf Mikó Imre azért hívott Erdélybe, hogy a frissen életre hívott Erdélyi Múzeum-Egylet jelentős adományokból kialakult könyvtárát vezesse, később a kolozsvári Egyetemi Könyvtárat is megalapozza. E kötet természetesen csak az első lépés lehet Szabó Károly újrafelfedezése terén, hiszen mind történészeinknek, mind könyvtárosainknak nagy adósságuk az életmű felmutatása.
SZÓLJ HOZZÁ!