A Könyvhét budapesti kiadása nemcsak arra volt jó, hogy a Vörösmarty tér korzóján négy nap alatt a magyar irodalom krémjét láthassuk, hanem arra is, hogy nyári olvasmányainkat kinézzük, s bő zseb esetén alaposan bevásároljuk. A sok-sok fehér standon volt minden: szakkönyvektől kezdve, albumokon át el egészen a szakácskönyvekig, de találkozhattunk a klasszikus vagy a kortárs irodalom új kiadásaival is. Íme egy válogatás:
Szalóczi Dániel: Mosakodj Petike, addig nem nézlek indiánnak. K.U.K Kiadó, Budapest, 2012.
A legeredetibb marketing fogás díját nyerte el a Könyvhéten a KUK Kiadó ezen könyvvel, ugyanis egy flashmob keretében hosszú perceken keresztül olvasta a művet egy csapat diák, így a fejébe vésődhetett a járókelőknek a borító, de a tartalom iránti érdeklődést is bizonyosan felkeltette ennyi könyvmoly. A szándékoltan provokatív hangvételű mű a mozgássérültek és a velük foglalkozók életét egészen új, megrázó és rendkívül elgondolkodtató aspektusból jeleníti meg. A minden póztól, elvárt eufemizmustól, kötelező korrektségtől mentes regény a kortárs magyar irodalom egyik legmegrendítőbb és legőszintébb vallomásának ígérkezik.
Egy cinikus és elsötétedett humorú huszonéves fiú keresi múltjának hiányzó kirakódarabkáit egy bizarr világot képviselő főiskolán, a mozgássérültek kalimpáló, vagy épp lebénult végtagjainak rengetegében. A helyszín Budapest, rétek és padok, egy darufülke, na és persze az Intézet, ahol a nap huszonnégy órájában terézanyáskodnak és szélmalomharcolnak tanárnők és antinők a mozgássérült gyerekek testi és lelki üdvéért.
Miklya Anna: Eső. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2012.
A fiatal írónő harmadik regényét köszöntjük az Esőben. Miklya Anna főhőse héthónapos terhes, amikor egy Békés megyei kisvárosban élő anyja megkéri, hogy mérje fel a helyi önkormányzat alapítványának kezelésében lévő műemlék majorok állapotát. Az épületeket ugyanis megrongálták a hónapok óta tartó esőzések. A főhős él az alkalommal, hogy visszatérhet a helyre, ahol gyermekkorát töltötte, és Budapest helyett ebben a csöndes és békés kisvárosban hordhatja ki és szülheti meg gyermekét.
A békés kisvárosról azonban kiderül, hogy életét rejtett hatalmi és anyagi érdekek irányítják, és a műemlékek ügye kibogozhatatlanul régesrégi rokoni sérelmekkel és családi konfliktusokkal szövődik össze.
Vida Gábor: A kétely meg a hiába. Magvető, Budapest, 2012.
Vida Gábor, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztője erdélyi szerzőként immár harmadik könyvét jelenteti meg a Magvetőnél. Mi tagadás, hatalmas elismerés ez és a könyv tartalma is bizonyosan rászolgál. Történeteit az ember ingyen kapja: kitalálja őket vagy megesnek vele. A forma ennél összetettebb kérdés, minden elbeszélés a mondhatóság mentén szerveződik. Ebben a könyvben Vida Gábor történetei szándékoltan nem állanak össze regénnyé, bár egyazon világ darabjai. Szilánkokra robban egy bögre, egymásba fonódó monológokat suttognak a szereplők, van bicikli, pingpongasztal és medve, átvonulnak a tájon farkasok, zsánerfigurák és futballisták jönnek-mennek, mintha egy soha el nem készülő film jelenetei követnék egymást a valóság és a képzelet elmosódott határvidékén. Hol is élünk? Éppen ott, ahol a képzeletünk még a valóságban tart.
Bartos Erika: Bogyó és Babóca. Mese az elveszett nyusziról. Pagony Kiadó, Budapest, 2012.
Bartos Erika egyre-másra jelenteti meg színes rajzairól már messziről felismerhető könyveit és ilyenkor a gyerekeket nem lehet leállítani. Legújabb megjelenése a Bogyó és Babóca – Mese az elveszett nyusziról c. báboskönyv. Bogyó, Babóca és barátaik léghajózni indulnak. De Babóca kedvenc lila nyuszija kipottyan a léghajóból! Hiába keresi az egész erdő a nyuszit égen, földön, víz alatt, sehol sem találják. Babóca szomorúan tér lefeküdni. Még szerencse, hogy Bogyó nem hagyja annyiban a dolgot, és kifundálja a megoldást… Hogy mi az, kiderül Bartos Erika új, különleges bábkönyvéből. Ebben a kötetben ugyanis a jól ismert szereplők nem csak rajzként jelennek meg, hanem bábként kelnek életre: minden szereplőt, minden helyszínt, minden kis házikót, apró törülközőt és szakácskönyvet elkészített az írónő, hogy megalkossa Bogyó és Babóca világát. Az apró részletekben elmerülhetnek a gyerekek, és a könyv mellékletében elolvashatjuk azt is, hogy miképp készült ez a különleges könyv. Hátha kedvet kapunk mi is az alkotáshoz!
Szántó T. Gábor: Édeshármas. L’Harmattan, Budapest, 2012.
Szántó T. Gábor A szabadulás íze c. verseskötete 2010-ben jelent meg az erdélyi Koinónia Kiadónál. 2012-ben Édeshármas c. prózakötetével jelentkezik. Egy mester, egy tanítvány és egy nő próbálnak kikeveredni életük zsákutcáiból az ezredforduló Budapestjének jellegzetes helyszínein: az Újlipótvárosban, a Duna-parton, divatos bárokban vagy éppen romkocsmákban, a zsidónegyed sikátoraiban. Hol együtt, hol külön, hol egymást segítve, hol egymás elől menekülve keresik a választ: hogy viseljék el a szerelmet, az életet és a halált? Keresik a választ: kiléphetnek-e a múlt árnyékából, vagy holtig magukban hordozzák? Keresik a választ: hogy lehet így élni és szeretni?
Visky Anna
SZÓLJ HOZZÁ!