Egy nagyon személyes könyvet kigondolni a karácsonyfa alá legalább olyan jó ötlet, mint egy háztartási gép, ruházat vagy használati tárgy ajándék-ötlete. Többet hajtunk viszont az utóbbiakért, mivel látványosabbak és a mindennapi szükségleteket elégítik ki. Ez is fontos szempont. De aki kapott már személyre szóló beírással, dedikálással ellátott könyvet, tudja, hogy az abból merített gondolatok, a szereplők, a helyszínek, a hasonlatok, bár egyáltalán nem kézzel foghatók, mégis egészen egyedi, erőteljes élményt nyújtanak. A könyv örömét.
2012-ben is nagyon sok könyvnek örülhetünk, tekintettel arra, hogy jobbnál jobb címek jelentek meg erdélyi, magyarországi és külföldi szerzők tollából. Az erdélyi irodalmi közeg egyik “fészke” a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat, amelynek nagyon sokat köszönhetünk, és amely őszinte örömünkre csak úgy “ontja” magából a szerzőket – akár exportra is -, de ezen most ne akadjunk fenn, mert ezek az írók bírnak igazi téttel számunkra, még akkor is, ha műveik csomagolása néha nem itthoni. A Látó-műhely szerzője, többszörös vendége, Márton Evelin immár második könyvével jelentkezik a Bookart Kiadónál. 2012 őszén a Papírszív látott napvilágot, amely a Macskaméz c. könyv egyik történetének folytatása. Demény Péter szerint a Papírszív furcsa utópiát ír le, ahol Sztása, Brodu, Szaíd sebzett és sebezhető figurák, történetük azonban nem zárul össze egyik irányba sem. Márton Evelin álomszerű világa egyedi hangon szólal meg, érdemes elmerülni benne.
Már említettük az Új könyvek blogon a szintén második kötetes Dimény Lórántot, akinek Tizenegy c. könyve egy Vásárhely-külvárosi focibanda történeteit dolgozza fel. Szintén a Bookartnál jelent meg az irodalom és foci közti kapcsolatot megszilárdító mű, és a különlegessége abban áll, hogy ez az “első erdélyi focis könyv”.
A Bookartnál megemlítendő még Hajdú Farkas Zoltán A homályban maradás ösztöne c. kötete, egy dokumentum- és egy képregény fúziója, Vidák Zsolt illusztrátor jóvoltából, valamint a Svájci írók sorozat, amely egy általunk kevésbé ismert irodalomhoz enged anyanyelvünkön közel férkőzni – és lám, nem okoz csalódást.
A Koinónia folytatta a 2006-os Fejvesztett kakas c. könyvvel induló szász-trilógiát és Eginald Schlattner evangélikus lelkész Vörös kesztyű c., vaskos kötetével jelentkezett. 
A diákélményekkel színezett, 1959-es börtönnaplót hihetetlen humorral tálalja a szerző. Igaz, hogy terjedelmes, de hátha a karácsonyi szünetben kerül idő az elolvasására.
S akkor evezzünk egy kicsit erdélyi csónakkal határon túlra… Szabó Róbert Csaba Látó-szerkesztő Fekete Dácia c. kötete a Libri Kiadónál jelent meg, ahol egyébként Pap Sándor Zsigmond több nyelvre lefordított Semmi kis életek c. könyve is. 
Ha tehetném, filmet forgatnék a Fekete Dácia rémtörténeteiből, amelyeket a szerző zseniális érzékkel ír meg, kísértetiesen nyitva hagyva a történeteket, ahol a kíváncsiság még felcsigázható.
Nemrég jártak nálunk a slam-poetry srácok, és hagytak magukból egy kicsit Závada Péter Ahol megszakad c. verseskötetén keresztül. Ezt a könyvet azoknak ajánlom, akik szívesen emlékeznek vissza, vagy szívesen vettek volna részt azon a marosvásárhelyi G pontos estén, mikor minden sor végén hangosan kacagtunk a villámköltészet rímein.
Megrázó, meditatív, személyes és istenkereső regényt köszönthetünk a Magvető Kiadónál megjelent Gileád c. regényben. Apa és fia folytonos meg nem értettségben élnek, az apa a tékozló fiú is egyben – derül ki a hetvenhét éves szereplő testamentumából. Látszólag az amerikai boldog ember regénye, valójában a boldogság kereséséé a Gileád.
Nem lehet a friss kínálatból elég kimerítően jó könyveket ajánlani, hosszú még a sor, de talán akkor rövidítenék egy vegyes felsorolással. A szerzők, akiket még semmiképp nem szeretnék kihagyni: Herta Müller, J. M. G. Le Clézio, Dragomán György, Javier Marías, Varró Dániel, Lackfi János, Máté Angi, Örkény István, Bodor Ádám, Andri Snaer Magnason, Andrei Pleșu… a teljesség igénye nélkül.
Visky Anna
SZÓLJ HOZZÁ!