Tíz mondat gomolygó füstjelekről

Kovács András Ferenc: Lözsurnál dö Lüniver. Bookart, Csíkszereda, 2017.

Szín: ammóniaszürke
Szó: füst
Ennivaló: konc
Film: Shakespeare in Love
Zene: Mumford & Sons: Just Smoke

1. Definiálni a füstöt olyan, mint csipesszel fogni lángot, de méginkább mint szétesett csipesszel ragadni meg egy láng emlékét.

2. Kovács András Ferenc könyve (alcíme szerint: Füstpanoráma 2010–2017) nem definiál, inkább körülírja, körülasszociálja a füstöket, a Kegyipari Kombinát szúró működfelhőitől máglyák, álmok, cigaretták füstjeiig.

3. Folytatódnak a korábbi KAF-könyvek játékai: az ajánlások pályatársaknak, ismerősöknek, élőknek és eltávozottaknak; az olykor már-már anagrammaszerű átiratok és parafrázisok; kiszólások és allúziók közéleti aktualitásokra; legkülönfélébb versformákkal való kísérletezések.

4. A kötet egyik kiemelkedő darabja, a Posztdada ódada – új dadallás! dadaista poétikák továbbgondolása – jól érzékelhető benne, hogy KAF halandzsa-inspirálta monológjai máskor, máshol is rokonai voltak Tristan Tzara szövegeinek, csak formailag ez kevésbé volt nyilvánvaló.

5. Egy másik emlékezetessé vált szöveg, A nyelszi bárdolatlanok Arany János balladájának alaphelyzetét gondolja tovább, a jelenre adaptálva, így a walesi lakoma a korrumpálás helyszínévé válik KAF-nál: „Asztalhoz, bárdolatlanok! / Belakhatsz, nyegle Wales – / Mindig te nyersz, mindent benyelsz, / Benyalsz és elheversz.”

6. A „Macskaköröm-kaparások” című vers olvasásakor nem tekinthetünk el tőle, hogy keltezése szerint az Egerek könyve című KAF-kötettel együtt, 2015-ben született, mintegy továbbgondolva, elioti gyökereihez visszavezetve amazt.

7. Az egér titokzatos, nehezen megnevezhető volt („A jó egér az jó egér: / Sosem rág, hogyha alhat! / S a jó egér csakis saját / Külön nevére hallgat…”), a macska még megfoghatatlanabb, olyan, mint a füst („Egy macska léte sejtelem, zene, / Sugárzó áram, percek lenge máza! / Költészet szebbet sosem nemzene – / Csak úgy, ha szótár terheit lerázza.”), és persze mindegyik kicsit olyan és úgy cseng, mint Parti Nagy Lajos „rókatárgya”.

8. A színházi versek gyakori szereplők voltak a korábbi KAF-kötetekben, de a Requiem londoni színházakért most egy új értelemben drámai: a színházrombolásokat veszi sorra, amelyek egykor Londonban zajlottak, s amelyek mindenkori színházbezárások és könyvégetések modelljei.

9. A KAF-féle pimasz, értékekért mindig szót emelő nyelv korom és hamu alatt, hangtompító füstben, mindenféle körülmények között élő és éles.

10. „Egyetlen füst sem azonos ennen ellobbant tüzével” – mondja egyik vers, de füstjelként mégis hírt ad a tűzről, időlegesen akár alvadt lángokba, hűtött fényekbe, izzó árnyékokba kivetülve.

Balázs Imre József