“A szegény ember problémájáról szólnak ezek a versek, világméretekben”, mondja a Volt egyszer egy kis zsidó című kötetről a Koinónia Könyvkiadó gondozásában nemrég megjelent válogatás készítője és fordítója, Kányádi Sándor. A költő több forrásból válogatta össze az erdélyi jiddis népköltészet remekeit, amelyeket a Gryllus együttes zenésített meg (a CD a könyv mellékleteként kapható).
Két oldal a könyvből
Az utószóban leírja: a fordításhoz édesapja adta az ötletet, aki arra figyelmeztette, hogy a szász népköltészet mellett ne feledkezzen meg az erdélyi zsidókról sem. A válogatás alapjául Eizikovits tanár úr máramarosi gyűjtése szolgált, aki Kányádi szerint utolsó órában, 1938-39-ben jegyezte le a jiddis verseket. A kötetet Jánosi Andrea illusztrálta: festményei szinte világítanak a fehér háttérből, és tökéletes szimbiózisban élnek a keserédes szövegekkel.
Azonban nem ez az egyetlen különlegességnek számító kötet a Koinónia friss kínálatában. Neagu Djuvara A románok rövid története című könyve 1999-ben jelent meg román nyelven, és több román blogger is arról számol be, ez a kötet szerettette meg vele a történelmet (a könyv egyébként 11 kiadást ért meg román nyelven).
Neagu Djuvara
A könyvet azonban nemcsak olvasmányossága teszi érdekessé, hiszen a szerző saját, történész-szakértői szemszögéből fűz kommentárokat a román történelem eseményeihez. És ezek a vélemények bizony nem egyszer eltérnek attól, amit a román vagy magyar diákok az iskolai történelemórán megtanulhatnak. A kötetet Horváth Andor esszéíró, műfordító, a BBTE Bölcsészkarának oktatója, a Korunk szerkesztője fordította magyarra.
Sándor Iván
Sándor Iván rendkívül termékeny kortárs regény- és esszéíró: eddig harminchat kötete jelent meg. Első érvényes regényének A futárt tartja, amely először 1976-ban jelent meg. A történelmi regényben az 1848-49-es szabadságharc erdélyi eseményeihez tér vissza, főhőse, Eösi István származása folytán (erdélyi-bánsági zsidó-magyar) a kívülálló szemszögéből látja a helyzetet.
“…csatlakozása a magyar szabadságharchoz személyes választás eredménye, szabadon választja elkötelezettségét, a küzdelmet, végül a vértanúhalált. Alakja nem tipikus és nem általános, hanem ‘különös’, ezért az ő sorsából jobban beláthatók és értékelhetők a ‘történelmi tér’ meghatározó ellentmondásai” – mondja Eösiről A magyar irodalom története (1945-1975).
Nemrég jelent meg Máté Angi két évvel ezelőtt kiadott, nagy sikert aratott Mamó című regényének második kiadása is – a kötetet a 2009-es év könyvének választotta a Transindex. “Akik olvassák a Mamót és a meséket, értelmezhetnek, érezhetnek sokféleképpen és az úgy van jól, számomra minden értelmezés a mamók és mesék útját mutatja” – ad “használati utasítást a regényhez maga a szerző.
SZÓLJ HOZZÁ!