Ahogy melegedik az idő, egyre jobban pezseg az élet, és egyre több újdonság lát napvilágot a könyvesboltokban is. Az egyik legfrissebb megjelenés a Koinóniánál Timothy Keller: Hit és kételkedés c. könyve találóan a Meggyőző érvek Isten mellett alcímet viseli, hiszen az apologetika (hitvédelem) eszközeivel igyekszik továbbgondolni az Istenben kételkedők gyakorta hangoztatott fenntartásait. »
1977. november 11-én, Márton napján Baur és Bindschädler,
a két régi barát szokásos szombati sétájára indul a svájci
Oltenben. Szinte végig Baur viszi a szót, felidézi emlékeit szülőfalujáról,
Amrainról. A mesélés során múltból származó képek
bukkannak »
Bianconi műve maga Ticino, ahogy Bianconi Ticino maga.
És ez a Ticino sziget, legalábbis kulturális értelemben az. Mert
a Piemonte és Lombardia közé beékelődő vidék sosem volt az
olasz állam része. Ez Piero Bianconi szülőföldje, közelebbről a
Miért engedi Isten a szenvedést? Miért van pokol? Hogyhogy csak egy igaz vallás létezik? Hogyan követhetett el az egyház ennyi igazságtalanságot? Cáfolja-e az evolúció a teremtéstörténetet? Megbízható-e a Biblia?
A sokezer főt számláló New York-i gyülekezet világhírű lelkésze, Timothy Keller »
A Székelyföldi Legendárium a Visus Kulturális Egyesület egyedi kezdeményezése Székelyföld népszerűsítésére. Puha kötésű, színes könyvről van szó, amely lépten-nyomon kapcsolatba szeretne lépni olvasójával, be szeretné őt vonni ezen mozgalmas, kiapadhatatlan mesevilágba, amelyet a tartalom nyújt. »
Két helyszín: Beregszász és Nagyszőlős, két erdélyi író: Láng Zsolt és Visky András, két magyarországi író: Dragomán György és Szabó T. Anna. Két elcsatolt magyar terület, Erdély és Kárpátalja különös találkozásának lehettem részese múlt héten a Szépírók »
Április 19-22 között zajlott a könyvfesztivál a budapesti Millenáris parkban, az északi országok erőteljes részvételével, ami a látogatókban nem bővelkedő fesztivált mégis a pezsgés irányába mozdította el. Azért is érdekes a skandináv irodalom ilyen nemű népszerűsítése, mert az elmúlt évben több esemény is északra irányította a figyelmet, köztük Thomas Tranströmer svéd író Nobel-díja, A tetovált lány c. svéd film bemutatója, vagy nem kevésbé a norvég Breivik-ügy is. A két szűk fesztivál-napom helyszíni beszámolójával jelentkezem. »
Érdeklődéssel vettem kezembe Márton Evelin kötetét több okból kifolyólag is: prózát szerettem volna olvasni, minthogy az utóbbi időben kicsit beleuntam már a végeláthatatlannak tűnő verseskötetekbe, amelyek egyre csak születnek, de nem születnek ujjá, a népszerűsítési folyamataik hiányosságáról nem is »
Pár napja ünnepeltük a Költészet Napját, de ezzel koránt sem zárult le az áprilisi irodalmi kalendárium. Következik a 19. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, a pagony.hu a családban híressé vált testvéres mondatokat várja Gyerekszáj c. pályázatában és a Látó »
Kürti Andrea a kolozsvári Művészeti és Design egyetemen végzett, divattervező szakon. Azóta dolgozik a szakmában: gyerekruhákat és jelmezeket tervez, illusztrál és díszletet is készített már. »
A kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban mutatták be a nemrég megjelent Székelyföldi Legendárium c. gyermekkönyvet. A székelyudvarhelyi Visus Kulturális Egyesület munkája egy nagyszabású projekt részét képezi, amely a három éven keresztül összegyűjtött legendákat a könyv mellett térkép, film és turizmus segítségével idézi meg.
»
Tizenegy eklogát és egy Vendég-eclogát olvashatunk Lövétei Lázár László különös műfajú kötetében, amelyet Léstyán Csaba illusztrációi kísérnek. Az ókort idéző dialógus kedvelt témái, a szerelem és az erotika helyett az értelmiségi és az egyszerű életformák találkoznak. »
Ismertető:
Tartalom
Goldman György – Szénászky Júlia: A Tiszai kultúra települése Arad megyében. (A settlement of the Tisza culture from Arad county)
Fekete Mária: Alakos ábrázolások és feltételezett szentélykörzet a magyarországi kora vaskorból (Figurative portrayals and a presumed sanctuary »
Régészeti adatok észak-erdélyi ispáni központ 11-13. Századi fejlődéséhez.
Mózes Attila 1952-ben született Marosvásárhelyen. Irodalomkritikus, író, a kolozsvári Helikon prózarovatának szerkesztője.
Amikor ez a fénykép készült, még mit sem tudtam az öregségről, s nem is akartam tudni róla. Még képes voltam érzelmes- erotikus elbeszélést írni, hittem, hogy szeretnek a »
Nosztalpi Botond költő 1983-ban született Csíkszeredában. Kötete az Erdélyi Híradó Kiadónál: Csendrappszódia (2006).
Hogy meddig ér a lázadás határa
s a megalkuvás pszichológiája
hol kezd tért nyerni, magamon lemértem,
én voltam ott, mind a két színtéren.
Hogy »
„Fiatalember! A jelentőségéhez képest túl nagy a szája” − utasította rendre Kós Károly a fontoskodó ifjú titán Fodor Sándort, akinek ez az észre térítés megváltoztatta életét és így lett irodalmunk halkszavú, mindig szerény, mindig végtelenül kedves Fodor Ura. Csipikéjének és »
Az erdélyi szászok Európát képviselték Európa határán: a szorgos munkálkodást, a tulajdon – s közte a közös tulajdon – szentségét, és a kultúrát mindenekelőtt. A kollektív ölések, nemzetgyilkosságok e tájon mindig Európa-vesztéssel jártak, a térség európátlanítása folyt vérrel. A magyarországi »
Sárkány nélkül az ember nem teljes ember. Mert a sárkány életben tartásához a képzelet szüntelen csiholására van szükség. Képzelet nélkül pedig nem ember az ember. Aki a sárkányról ír, a legtágabb értelemben igyekszik az embert ábrázolni.
Mircea Cărtărescu a mai »
Farkas Wellmann Éva lírája azért kiemelkedő, mert derűsen foglalja versbe azt az elkerülhetetlen traumát, hogy két ember végtelennek ígérkező egységébe távolság férkőzhet. »
SZÓLJ HOZZÁ!